Amióta megtudtam, hogy nem csak ükapánk volt rózsakertész, hanem egy egész rózsakertész klánnal állunk szemben, azóta foglalkoztat, miért épp a rózsa? Készültem is egy ideje, hogy ezt a témát feldolgozzam, amikor a minap egyszer csak beugrott, hogy ugyanezen a családi vonalon nagypapám felé ágazva török felmenőink vannak, akik vezetéknevéről azt sejteni, hogy rózsát jelent. Ettől a felismeréstől aztán igazán rózsás kedvem kerekedett. Van ebben valami nagyon izgalmas, hogy egy rózsakertész klán női tagja és egy rózsás nevet viselő család férfitagja egymásra talál. Ekkor már nem volt kérdés, hogy fel kell kutatni, mit tud ez a virág, vajon mi közünk lehet hozzá, ha csak szimbolikusan is. Bár sosem vonzott különösebben, megkérdőjelezhetetlen volt számomra a rózsa királynői rangja a virágok sorában. De nem hinném, hogy csak azért esett volna a rózsára a választás, mert ez lett volna kifizetődő akkoriban. Ki tudja, talán ennél szorosabb kötődése is lehetett a családnak ehhez a virághoz.

A rózsa, ami Közel-Keletről származik, az egyik legfontosabb virágszimbólum a nyugati világban. Azt mindenki tudja, hogy a rózsa a szerelemhez kapcsolódik. A mitológia szerint Aphrodité éppen súlyosan megsebesült szerelméhez, Adoniszhoz igyekezett, amikor egy rózsatövis megkarcolta a kezét, és vérükből vörös rózsák fakadtak. Ha szerelem, akkor a szépség és az élet is érthető, de ezen kívül a titoktartást, a vért, a halált és az újjászületést is jelképezi, ami már kisebb magyarázatra szorul. A mitológiai történetek szerint Erósz (Cupido) egy fehér rózsával bírta rá a hallgatás istenét a titoktartásra. Ez a szimbólum a kereszténység idején is megmaradt, a gyóntató székeken gyakori a faragott rózsa, vagy a gyűléstermek stukkó rózsája arra figyelmeztet, hogy a beszélgetés sub rosa, vagyis a "rózsa alatt", azaz titokban folyik. Izgalmas elképzelni, milyen titkokat őrizhettek ükapánk kertjében a rózsák a millennium idején…

A különböző vallásokban is megjelenik a rózsa: A rómaiak rózsákat hintettek szét a temetéseken a feltámadás szimbólumaként. A keresztény hagyomány szerint az édenkerti rózsa csak a bűnbeesés után növesztett töviseket. Talán ükapánk is az édenkerti állapotokra vágyhatott, amikor kikísérletezte a tövis nélküli rózsát… A fehér rózsát Máriához (a tövisek nélküli rózsához) társítják, és a középkorban a szüzességet szimbolizálta. A vörös rózsa pedig Krisztus véréből fakadt, ezért a vértanúság és a feltámadás jelképe is. A keresztények, de más világvallások számára sem ismeretlen a rózsafüzér, ami eredetileg összepréselt rózsaszirmokból készült, innen kapta nevét. Az alkímiában hétszirmú rózsával jelezték az alkímiai reakciókat és a bölcsességet. A szabadkőműveseknél a három rózsa fényt, szeretetet és életet jelent. És a rózsa a jelvénye a rózsakeresztesek társaságának is.

Bár ez már így is elég misztikusan hangzik, ha mégsem lenne elég, nézzük, mi mindenre jó: a rózsaillat állítólag javítja a memóriát, legalábbis a Science amerikai tudományos folyóirat cikke szerint német kutatók kimutatták, hogy az eredményesebb tanulást segíti, ha az ember rózsát szagolgat, de nemcsak ébren, hanem álmában is! Nem rossz tipp, ha még további rokonokra lelünk, ezt okvetlenül be kell vetnünk, mert egyre nehezebb számontartani a kapcsolódásokat…. A rózsaolaj egyébként már több ezer éve ismert gyógyító, szépítő hatásáról is. Szépségápolási termékek és parfümkészítés alapvető alapanyaga, de nem csak az illata miatt. Nem mellesleg afrodiziákum is… Halkan jegyzem meg, elég népes családról van szó… :) A rózsaolaj sikeres hangulatjavító, enyhíti a stressz okozta levertséget. Fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő, sejtregeneráló, sebgyógyító hatású, és számos fizikai panaszra ajánlják olaját a női bajoktól kezdve az emésztési panaszokon keresztül a bőrbetegségekig. Egyedül terhes nőknek érdemes óvatosnak lenni, mert korai és intenzív méhösszehúzódásokat eredményezhet. És valóban, amikor egy hetes túlhordás után sem akart elindulni az első kisfiam, egy rózsavizes fürdőt ajánlottak, ami segített őt előcsalogatni.

A rózsa egyébként ehető virág, ükanyánk rózsaíz receptjét megtalálva ez nem is kérdés. Még egyikünk sem próbálta, pedig jó lehet, ízük állítólag parfümös, emlékeztethet a zöld almáéra és szamócáéra. Ez sem véletlen, ugyanis több más gyümölcs mellett az alma és az eper is a rózsafélék családjába tartozik!! Sőt, a barack is, amit Barbival közös rokonaink a rózsával együtt termesztettek! Apukám is nagyon szeretett kertészkedni, bár rózsája nem volt, de eper, barack annál inkább. Ha eddig mégis kételkedtem volna, érdemes-e rózsát ültetni, ez mind elég meggyőzően hangzik. Ezt csak tetézi, hogy gyerekkoromban órákat értetlenkedtem az egyik szoba falán bekeretezve függő francia feliraton. Mint később megtudtam, ez Voltaire Candide-jának híres utolsó sora volt, ami így hangzik: „Műveljük kertünket, vár ám a munka a kertben”. Jó tanács, nem csak szó szerint.

Zsófi